GDPR

Vállalkozásunknál a jogszabályok betartása alapvető fontosságú, ezért mindig is elkötelezettek voltunk abban, hogy megismerjük és betartsuk az adatokra vonatkozó hatályos és alkalmazandó előírásokat.

A megvásárolható adatbázisokon belül 2 eset/típusú adat található:

1. A pontos eset:

Teljesen jogi személy

Ez az adatbázisunk összes rekordjának nagy részét képviseli: különböző vállalati csoportformával és általános névjegy adatokkal (pl.: [email protected]) vagy részleggel (például: [email protected], [email protected] stb.) rendelkező vállalatok, egyesületek és szervezetek.

Ezekre a jogalanyokra 1304/2013/EU rendelet 14. cikke értelmében nem vonatkozik. A 14. cikk teljes körűen elolvasható az alábbiakban:

„A természetes személyeket a személyes adataik kezelésével kapcsolatban e rendelet alapján nyújtott védelem állampolgárságuktól és lakóhelyüktől függetlenül megilleti. E rendelet hatálya nem terjed ki az olyan személyes adatkezelésre, amely jogi személyekre, illetve amely különösen olyan vállalkozásokra vonatkozik, amelyeket jogi személyként hoztak létre, beleértve a jogi személy nevét és formáját, valamint a jogi személy elérhetőségére vonatkozó adatokat.”

Az etika és a nagyobb garancia érdekében azonban – bár ez a kizárás az adatkezelés védelméből már a korábbi jogszabályokban is szerepelt – mindig is biztosítottuk ezeknek a jogalanyoknak az egyetemes jogokat (információ, ellenőrzés, frissítés és eltávolítás). Ezt, a GDPR-nak megfelelően, a továbbiakban is megtesszük.

Ugyanezen erkölcsi és stratégiai szempont alapján azt tanácsoljuk ügyfeleinknek, hogy ugyanilyen megközelítést alkalmazzanak, és megfelelő információkat, illetve jogokat biztosítsanak a címzettek részére.

2. A vegyes eset:

Egy jogi személy természetes személy elérhetőségi adataival

Ez sokkal ritkábban előforduló, de létező eset az adatbázisunkban. Az esetlegesen „természetes személyt” azonosító kapcsolattartási adatok kétféleképpen jelenhetnek meg:

1. [email protected]
2. [email protected]

Míg az első esetben a személyt egyértelműen az a vállalkozás azonosítja, mellyel kapcsolatban áll, a második esetben többnyire olyan vállalkozók szerepelnek, akik üzleti célokra ugyan, de olyan kapcsolattartási adatokat használnak, amelyek egyértelműen azonosítják a „természetes személyt” is, annak szakmai szerepén túl.

Mindkét esetben két, egyformán releváns érv létezik:

1. Ha az e-mail címet (vagy nevet és vezetéknevet, a beosztást stb.) az érintett adta meg, és üzleti tevékenysége kapcsolattartási adataiként jelölte meg azokat, akkor ez az adott művelet a rendelet 14. cikke szerint kizárja őket a védelem alól.

2. Ha Ön ehelyett (az átadó szándékain túl) ezeket az adatokat „természetes személyre” utaló adatoknak kívánja tekinteni, akkor az adatkezeléshez való jogot két másik törvényi megállapítás biztosítja: ezek a 47. és a 70. cikkek.

A 47. cikk szerinti végkövetkeztetés:

„Személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú kezelése szintén jogos érdeken alapulónak tekinthető.”

Így, ha a közvetlen üzletszerzés célja jogos érdek, akkor az ilyen típusú adatok kezelése megengedett. Ebben az esetben az érdekelt fél jogainak érvényesítése már nem választás, hanem kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy a jogok gyakorlásának biztosításával tájékoztatni kell a címzettet az adatkezelésről és annak céljairól.

A közzététel továbbítása lehet egy olyan alkalom, amikor bemutathatja tevékenységét és az esetleges promóció tárgyát. 

Következtetés

Az elemzés azt mutatja, hogy a GDPR rendelkezései nemcsak hogy nem jelentenek problémát ügyfeleink és az értékesítők számára, hanem – sok ponton – tisztázzák és kibővítik a közvetlen üzletszerzéssel kapcsolatos lehetőségeket. Ezt úgy érik el, hogy utat nyitnak a szabályozási hiányosságok miatti korábban szürke területnek számító részeken.