Ez a nemzetgazdasági ág tartalmazza az alapanyagok, alkatrészek fizikai, mechanikai, kémiai, vagy biológiai átalakítását új termékké, azonban nem ez az egyetlen, általános ismérv a feldolgozóipar meghatározására (lásd a hulladékfeldolgozásra vonatkozó lenti megjegyzést). Az átalakítandó alapanyagok, alkatrészek a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat, a bányászat és a kőfejtés nyersanyagai vagy termékei, továbbá más feldolgozóipari tevékenységek termékei. A termékek lényeges átalakítása, felújítása és helyreállítása általában feldolgozóipari tevékenységnek minősül.
A feldolgozóipar kibocsátása lehet felhasználásra, fogyasztásra alkalmas késztermék, és lehet további feldolgozásra előállított félkész termék. Például a timföldfinomító terméke az alumíniumgyártás alapanyaga, az alumínium alapanyag, nyersanyag az alumíniumhuzal gyártásában, az alumíniumhuzal a feldolgozott huzaltermékek gyártásának alapanyaga.
Általános szabály, hogy ugyanabba a szakágazatba tartozik a gépek és berendezések speciális alkatrészeinek, részegységeinek és tartozékainak gyártása, mint azé a gépé, berendezésé, amelyhez azokat gyártották. A gép és berendezés nem speciális alkatrészeinek és részegységeinek (pl. motor, dugattyú, villamos motor, villamos tartozék, szelep, fogaskerék, csapágy) gyártása a megfelelő feldolgozóipari szakágazatba tartozik, függetlenül attól, hogy milyen gép, berendezés gyártásához használják fel azokat.
A speciális öntött, sajtolt műanyag alkatrészek és tartozékok gyártása általában a
22.2 alágazatba tartozik.
A feldolgozóiparba tartozik a feldolgozott termék alkatrészeinek, részegységeinek összeszerelése. Ez a nemzetgazdasági ág tartalmazza mind a saját előállítású, mind a vásárolt alkatrészek összeszerelését.
A hulladék hasznosítása, azaz a hulladék feldolgozása másodlagos nyersanyaggá* a
38.2 alágazatba tartozik. Bár ez magában foglalhat fizikai, mechanikai, biológiai vagy kémiai átalakításokat, nem tekinthető a feldolgozóipari tevékenység részének. E tevékenységek elsődleges célja a hulladék kezelése vagy feldolgozása, ezért az E nemzetgazdasági ágba tartoznak. A feldolgozóiparba tartozik azonban az új termék másodnyersanyagból történő előállítása, abban az esetben is, ha az eljárás alapanyaga hulladék. Például az ezüst előállítása filmhulladékból a feldolgozóipar része.
MEGJEGYZÉS: *A másodlagos nyersanyagok olyan anyagok és termékek, amelyek egyszerű újrafelhasználással, valamint újrahasznosítás vagy visszanyerés révén használhatók nyersanyagként.
Az ipari, a kereskedelmi és a hasonló rendeltetésű termelő gépek és berendezések szakosodott karbantartása és javítása általános szabályként a 33 ágazatba tartozik. A számítógépek, személyi és háztartási cikkek, valamint a gépjárművek, motorkerékpárok javítását és karbantartását azonban a 95 ágazat tartalmazza.
A gépek és berendezések üzembe helyezése, szakosodott tevékenységként, a
33.20 szakágazatba tartozik.
Az épületek vagy hasonló építmények szerves részét képező berendezések karbantartását, javítását és üzembehelyezését, pl. mozgólépcső vagy légkondicionáló berendezés karbantartását, javítását és üzembehelyezését, mint építési tevékenységet az F nemzetgazdasági ágba kell besorolni, ha az építés helyén végzik.
Ez a nemzetgazdasági ág a gyártóüzem nélküli termékelőállítók feldolgozóipari tevékenységét is tartalmazza (lásd: Bevezető irányelvek, xx. bekezdés).
Általános szabály, hogy a feldolgozóipar nemzetgazdasági ág tevékenységei az anyagokat új, átalakított vagy újrafeldolgozott termékekké alakítják át, tehát új terméket bocsátanak ki. A határok tisztázása érdekében a következő tevékenységek a feldolgozóipar részének minősülnek a TEÁOR-ban:
-a friss hal feldolgozása (osztriga tisztítása, hal filézése), ha az nem a halászhajón végzett halászati tevékenységgel együtt történik, lásd:
10.20
-a tej pasztőrözése és csomagolása, lásd:
10.51
-a bőr feldolgozása, lásd:
15.11
-a fa tartósítása, lásd:
16.12
-a nyomdai műveletek és az ehhez kapcsolódó tevékenységek, kivéve kiadványkészítés, lásd:
18.1
-a gumiabroncs újrafutózása, lásd:
22.11
-az előre kevert betontermék gyártása, lásd:
23.63
-galvanizálás, elektromos és egyéb felületbevonás stb., fémek egyéb fémes és nem-fémes bevonása, lásd:
25.51
-fémek hőkezelése, lásd:
25.52
-tintapatronok újratöltése, lásd:
26.20
-gépek, pl. autómotor gyári átalakítása, felújítása, lásd:
29.10
-tűzoltó készülékek újratöltése, lásd:
28.29
-eladó által biztosított összeszerelés, vagy több eladandó termék elegyítése. Ha az összeszerelést a szerződő fél biztosítja, ezt a tevékenységet a feldolgozóiparba kell sorolni
Olyan tevékenységek is vannak viszont, amelyek bizonyos esetekben tartalmaznak átalakítási folyamatokat, de a TEÁOR más nemzetgazdasági ágába tartoznak, vagyis nem minősülnek a feldolgozóipar részének. Idetartoznak:
- a fakitermelés, amely az A nemzetgazdasági ágba tartozik,
- a mezőgazdasági termékek minőségjavítása, amely az A nemzetgazdasági ágba tartozik,
- az ételek elkészítése közvetlen helyszíni fogyasztásra, amely az 56 ágazatba tartozik
- az ércek és más ásványok dúsítása, amely a B nemzetgazdasági ágba tartozik,
- gáznemű tüzelőanyagok gyártása állandó hálózaton keresztül történő energiaellátáshoz, amely a D nemzetgazdasági ágba tartozik
- komposzt előállítása szerveshulladékból, amely az E nemzetgazdasági ágba tartozik
- kiszállítás részét képező, vagy eladó által biztosított összeszerelés. Ha azonban az összeszerelés a szerződő fél által nyújtott fő tevékenység, a feldolgozóiparba tartozik.
- az ömlesztett áru kiszerelése kisebb tételszámú egységcsomagokba, beleértve a csomagolást, újracsomagolást és a termékek (pl. likőr, vegyi áru) palackozását is; a hulladék szétválogatása és továbbértékesítése; festék kikeverése a vevő igényeinek megfelelően; fém feldarabolása a vevő igényeinek megfelelően; olyan műveletek, kezelések, amelyek nem változtatják meg az eredeti terméket, amelyek a G nemzetgazdasági ágba tartoznak.
- a kiadói tevékenység és az együttes kiadói és nyomdai tevékenység a J nemzetgazdasági ágba tartozik